9. ~A kocka fordult~
2012. ápr. 14. 20:50 - írta Dorothy97Sziasztok!
Sajnálom, hogy ennyit késtem, de végre itt az új rész. Nem volt időm. Rövid lett, de azt hiszem ez az utolsó. Nem akartam, hogy csak úgy befejezzem. De írtam egy összecsapott rövid részt. Nézzétek el nekem, én csak jót akartam. Azt akartam, hogy ne maradjatok "vég rész" nélkül.
Köszönöm hogy itt lehettem. Kipróbáltam milyen írni blogot, és hát nem is tudom, lehet ez nem nekem való. De megismertem néhány csodás személyt akit azt hiszem barátoknak is nevezhetek. Köszönöm:) És ne feledjétek 1Dfamily a legjobb:) I♥love♥One♥Direction♥forever♥
Jó olvasást!
Dóri:)♥

Hallgass a szívedre... Ismételtem el amit mondott Niall nekem. Oké. Hagyom, hogy történjenek a dolgok magától.
Bementem a nappaliba. Niall és Louis a kólás dobozokkal dobálózott, de mire beértem a nappaliba befejezték.
-Na szóval mit csinálunk?- kérdeztem.
-Menjünk a Nando's-ba!-mondta Niall.
-Nekem mindegy.- vonogatta a vállát Louis.
-Menjük léci... Éhes vagyok- ugra-bugrált Niall.
Végignéztem a srácokon és láttam, hogy bólogatnak- Oké.-mondtam és felugrott Niall egy ,, juhéé"-t kiáltva. A srácok elindultak az ajtó felé de Harry megállt mellettem.
-Jövünk mindjárt oké?- mondta Harry Liaméknek, majd rám nézett. -Figyelj Emma. Tudom randiztunk már, és azóta eltelt egy kis idő, de nem tudom mit gondolsz. Nem tudtam, mikor van a megfelelő pillanat, hogy beszéljek veled. De nem bírtam.
-Én sem. Jó volt. De kissé össze vagyok zavarodva.-mondtam.
-Én is. És azt akarom mondani, hogy... - lehajtotta a fejét és egy nagy levegőt szívott majd folytatta- Menj Liam-hez.
-Mi?-kérdeztem teljesen ledöbbenve.
-Tetszel neki. Gondoltam jobb ha elmondom neked.
-De neki van barátnője.-mondtam.
-Igen. Tudom. De teljesen belédzúgott.
-Lehet majd beszélek vele. Köszi, hogy elmondtad.
-Ne köszönd. Megkönnyebbűltem. -elmosolyodott.
-Menjünk.- mondtam, mert kicsit feszűlt voltam, de le is voltam döbbenve, méghozzá egy kicsit ideges, meg éhes is ami az igazság.
-Rendben.-mondta, majd elindultunk.
***
-Áh.... azta de jól laktam. Áh de finom volt.- áradozott Niall.
-Háhá... megérte, hogy eljöttünk ugye?-kérdeztem veregetve a vállát.
-Naná, hogy igen.- majd összeröhögtünk. Észrevettem, hogy Liam egymagába a telefonját pöcögteti. Szomorú volt. Úgy gondoltam itt az idő.
-Mi a gond?- öleltem át.
-Danielle... -mondta szomorúan.
-Sajnálom.
-Tudod... Amióta megismertelek, sokkal boldogabbnak érzem magam. Felvidítsz. És rájöttem, hogy fontos vagy nekem.
-Tessék?
-Igen. Mosolyogj léci. Kérlek. Az mindig felvidít. És ha belenézek a két szemedbe... másképp látom a világot. Megváltoztattad az életem. Másképp gondolkodom. Mindig a gondolataimban járkálsz. Úgy érzem megőrülök.
-Kedvellek...-mondtam ki félénken.
-Én is- felém fordult, a szemembe nézett, majd lassan hozzám közeledett, és én éreztem... tudtam, hogy mit akar. Bátorságot szedtem, és megcsókoltam. És örülök, hogy én csókoltam meg. Mert így ő is tudta, hogy szeretem. Nem fog kételkedni. És tényleg szeretem. Mert igaz amit ő mondott mert én is úgy vagyok vele. Liam különleges személy. És én azt hiszem rá van szükségem. Egy olyan srácra van szükségem mint ő. Ő boldoggá tenne. Mert ezt kerestem minden srácba. És benne meg van az a dolog amit keresek.
8. ~Hova tüntek a pillangók?~
2012. márc. 19. 20:45 - írta Dorothy97Sziasztok!
Íme a kövi:).Először is köszönöm a komikat az előző rész(ek)hez. Kissé furcsa lett szerintem a story, de írtam most egy Liam szemszöget is. Remélem sikerült meglepetést okozni, ezzel, hogy leírtam, hogy Ő mit gondol. Jó olvasást*-*!
Dóri<3

(Haverek mindig /Liam/)
***Liam***
Telefoncsörgésre ébredtem. Vagyis üzenetre. Megnyitottam és a következő állt benne:
Emma üzenete: Mit szolnál ha délután átugranátok hozzám? Gyertek mind.
Ez az ötlet nagyon tetszett, sőt örültem neki. Igaz kiderűlt, hogy Emma nem a testvérem de lehet ez nem is nagy gond.
Nyújtózkodtam, majd felpattantam és kimentem a konyhába, melegítettem tejet, egy bögrébe müzlit raktam rá a melegített tejet és kész a reggeli. Harry jött ki a szobából és ásítva, nyújtózkodva megszólalt.
-Jó reggelt! Hogy-hogy ilyen korán keltél?-kérdezte, én pedig a telefonomra ránéztem. Már 11 óra volt.
-Írt Emma üzenetet és a csengésre keltem fel, de mindegy, nem számít.
-Neked? Hogy-hogy? Miért?- kérdezte.
-Hé, nyugi.
-Ó bocsi. De nem beszéltem a randi óta vele. Én... kissé össze vagyok zavarodva.
-De tetszik neked?-kérdeztem. Nem értem, hogy gondolja ezt.
-Nem tudom. Talán mégse az a lány akiben meg van az az egy dolog.(You've got that one thing)
-Csak,ööö... akkor mondd meg neki, hogy ne képzelődjön. Mert neki tetszel.- mondtam komolyan.
-Talán majd mikor bátorságom is lesz hozzá.- kissé meglepődtem a komolyságán.
-Kérdezhetek valamit? Remélem nem haragszol meg.-bólintott így folytattam.- Nekem tetszik Emma. Sok időt töltöttem vele, így jobban megismertem. Elszeretném hívni talán egy talira. Nem randi. Csak olyasmi.
-Ö... hát ez meglepő, de szerintem nem kellett volna elmondanod. Attól még, hogy mi egyszer randiztunk nem azt jelenti járunk. Méghozzá nem is hiszem ha az esetem.-szomorkodott el.
-Ne haragudj tesó. Én nem akarom, hogy ezért mi összevesszünk.-mondtam.
-Nem. Komolyan mondom. Menj és hívd el. Illenétek.-mosolyodott el.- Na és mit írt az üzenetben?
-Kérdezte, ha átugrunk hozzá mind.
-Ó...hát persze. Válaszolj én meg felköltöm a többieket.- vigyorgott.
-Oké.-mondtam, és pötyögni kezdtem a telefonomon.
***Emma***
Liamtől megkaptam a választ és azt mondta, hogy jönnek. Unatkoztam, ezért bekapcsoltam a TV-t. Rákapcsoltam az MTV csatornára és a műsorvezető ezt mondta:
,,... És a reklám után következik az a zene amely az első helyen van Anglia toplistájában...." Hű erre kíváncsi voltam. Hátha a srácoké van az első helyen. Ding-dong. Csengettek. Rohantam az ajtóhoz.
-Sziasztok.- köszöntem.
-Hello. - lépett be Louis, Niall, Zayn, Danielle, Liam és végül Harry. Elment melletttem én meg éreztem, hogy hiányzik valami. A kezemet a hasamra tettem. Semmi. Mikor Harry közelében voltam a szívem hevesen dobogott, a lepkéim... itt voltak, de most semmi. Pillangók ide-oda, de vajon félreértettem? Még sose voltam szerelmes, lehet csak képzelődöm.
-Héj! Jól vagy?- aggódott az unokatesóm.
-Nem... jól vagyok.-mondtam és erőltettem egy mosolyt az arcomra.
-Nézzétek!-mutatott a tévére Zayn.- Elsők lettünk a top-ba.
-Yeah!-örvendeztek mind.
-Gratulálok!- mondtam.
-Ügyesek!-és Danielle megcsókolta Liam-et. Nem éreztem jól magam ezek láttán, és inkább bementem a konyhába, és készítettem egy szendvicset. Niall bejött a konyhába és a kamrából kivett két dobozok kólát és rám nézett aggódva.
-Emma! Én nagyon jól ismerlek. Minden rendben?
-Nem tudom.-válaszoltam őszintén.
-Harry?-kérdezte.
-Honnan tudod?-csodálkoztam.
-Mondtam, hogy ismerlek.-ült fel a konyhapultra.-Szóval mi a gond?
-Oké, tudod, hogy randiztunk- bólintott- és komolyan tetszett. És ez a pillangós dolog, na szóval... többé nincs.
-Figyelj Emma! Lehet félreértetted, de szerintem hallgass a szívedre. Várd, hogy magától történjen minden.
-Oké, köszi Niall. Egy nagyon jó unokatesó vagy. A legjobb.
-Te is.-ölelt meg.- Na én megyek adjam oda Louis-nak ezt a dobozos kólát. Szóval ne pánikolj. Csak azután éldd bele magad az érzelmeidbe, miután biztosan tudod mi a helyzet. Csak annyit mondok, hogy másnak is tetszel-csend lett- Ne értsd félre, nem én vagyok.-röhögte el magát.
-Tudom Niall. Értem amit mondsz.-mondtam és miután elővettem még egy kólát bementem a nappaliba a srácokhoz.
7. ~Testvér?!~
2012. márc. 16. 21:36 - írta Dorothy97Sziasztok!
Lehet szomorú a rész. De ebben az egész blogban van egy kis tanulság. Próbáltam úgy írni, hogy tanulságos legyen. Lehet sikerült, lehet nem. Bízom abban, hogy az olvasóim szeretik a blogom, és örülök annak akik komenntelnek. Köszönöm. Jó olvasást!*-*
Dóri<3

,,A lépcsőn felfelé mentem majd keresztül egy hosszú folyosón. Egy ismerős hangot hallottam. Kicsit féltem. Lassan megfogtam a kilincset és benyitottam a szobába ahonnan hallatszott a hang. Harry volt ott. Benzines palackot tartott a kezében amit az ágyra öntött. Leült az ágyra meggyújtott egy papírt és maga elé tartotta.
-Harry!!!-kiabáltam.- Mit művelsz? Mit csinálsz? Ne tedd!- ő csak nézett és a gyújtott papírt az ágyra dobta. Minden meggyúlt. A kezemet a szememhez kaptam, mert nem bírtam nézni. Nagy fájdalmat éreztem "
Megébredtem. Körülbelül öt óra lehetett. Nem tudtam visszaaludni. A héten csak rémálmaim voltak, és Harry-vel, akit kedvelek. Kissé félek. Márpedig nem történt sok minden köztünk. Egy randi. Csók. A lepkéim a gyomromban. De, van egy rossz sejtésem ezzel kapcsolatosan. Miért álmodok ilyeneket? Ez valami jel lehet? Kezdek megíjedni.
Már három napja jobban érzem magam. Nem csorog az orrom, nincs lázam és nem is köhögök. Azt hiszem meggyógyultam. A héten a srácok nálam töltötték a délutánjukat, így nem tűnt unalmasnak és borzasztónak a hűlés. Liam aggódott a legjobban. Reggel felhívott, hogy vagyok. Délben, ha itt volt akkor teát készített (és mondanom kell, hogy nagyon finom volt), és filmet néztünk (a srácokkal, Eleanor-val és Danielle-vel). Örültem, hogy nálam voltak, mivel már augusztus vége és a srácoknak kezdődik a turné és utazni fognak és hiányozni fognak és... Ó...kezdődik a suli. De lehet ez kissé lefoglal.
***
Liam utánam jött, hogy menjünk a klinikára vért venni.
-Izgulsz?- kérdezte Liam.
-Igen, ugyanis nagyon szeretném tudni, ha a testvérem vagy.- válaszoltam.
-Figyelj, Emma. Akármi történne, ha testvérem vagy, ha nem, a kapcsolatunk nem változik. Barátok maradunk. A jobbik eset, ha testvérek vagyunk. Mert akkor vannak szüleid. Ha nem, akkor melletted van egy nagyon jó barát.
-Ez így van. Te vagy a legjobb barátom. És a többiek is. Mind nagyon fontosak vagytok számomra.-mosolyogtam. Igazán tetszett amit mondott nekem. Nagyon aranyos.
A klinikánál azt mondták, hogy a 53-as ajtóhoz kell mennünk. Először tőlem vettek vért. Leültem a székre és lazán tartottam a kezem. Leszorították a felkarom és a nővér kitapintotta az erem. A bal kezemből vettek vért, a jobb kezemet Liam fogta és szép szemeivel biztatóan rám nézett és egy ,,minden oké lesz" mondattal nyugtatott. Kissé rosszúl éreztem magam de túléltem. Miközben Liam-től vettek vért én fogtam a vattát ahol megszúrtak, hogy ne kéküljön be. Miután végeztünk, a nővér elment a laboratóriumba és mi addig a váróteremben leültünk egy padra és beszélgettünk.
-Köszi, hogy eljöttél, és, hogy érdekel a helyzet.-mondtam.
-Ebben érintett vagyok.-mosolygott rám és én elvesztem a gyönyörű szempárjában. Hé mit csinálok itt?! Hirtelen elkaptam a tekintetem. De tényleg nagyon szép szemei vannak. És barna. Hűű. Na de kezdek meghülyülni. Hol van Harry? Megfordult a kocka? Harry-vel rémálmom van, és most itt vagyok a klinikán Liam-vel és várjuk az eredményt, miközben beszélünk én a szép szemében kalandozok. Valami nem stimmel.
***
Jött a nővér és két papírt tartott a kezébe. Úgy látszik megérkeztek az eredmények. Felálltunk a padról és megfogtam Liam kezét és megszorítottam.
-Az eredmények szerint, ti...- vizsgálta a lapokat az asszisztens.- Hát annyira sajnálom, de ti nem vagytok testvérek.
Ahogy meghallottam azt, hogy,, nem vagytok testvérek", kicsordult egy könny a szememből. A fejemben csak ez kattogott, csak ez a mondat. Nem tudtam visszatartani és elkezdtem a sírást. Liam szorosan magához ölelt.
-Nem vagyunk testvérek.-mondtam zokogva.
-Ne sírj.- simogatott.
-De nekem akkor nincs családom. Vagyis de. Niall az unokatestvérem. Ő is a családhoz tartozik nem? -mondtam és Liam eltolt kissé magától.
-Igen, de nem mondhatod, hogy nincs családod. Mi vagyunk a te családod. A barátaid. Én, Danielle, Zayn, Louis, Niall, Eleanor, Emily és Harry. Mi mind szeretünk téged.
-Köszönöm. Nagyon fontosak vagytok számomra.
-Te is nekünk.-ölelt meg mégegyszer és nagyon jól esett, hogy ott van mellettem.- Szóval akkor megyünk?-kérdezte.
-Igen.-törültem meg az arcom.
Szüleim meghaltak, de családom van. Igaz barátokra találtam akik szeretnek és fontos vagyok számukra. A barátaim a családom. Az igaz barátaim, akikre mindig számíthatok és mindig mellettem lesznek. Úgy jóban, mint rosszban is.
6. ~Több rémálmom ne legyen!~
2012. márc. 12. 21:11 - írta Dorothy97Sziasztok!
Sajnálom, hogy rövidre sikerült.:( De ennyire terveztem. Jó olvasást!*-*
UI: nincs a képnek semmi köze a részhez, csak egy kicsit:)
Dóri<3

***Emma***:
,, -Ne menj! Kérlek! Ne hagyj itt! Szükségem van rád!- ordítottam, és összeszorított szívvel szaladtam Harry után. Harry egy szakadék szélén állt és mosolyogva integetett.
-Hidd el Emma nem lesz semmi gond. Minden rendben lesz. De nekem mennem kell. Jobb lesz neked nélkülem. A kezével integetett és mosolygott. Mire elejében értem Ő hátradőlt és leesett.
-Neeee. Ordítottam utána, de hiába. Sírtam. Patakokban folytak a könnyeim. Nagyon fájt. Úgy éreztem belehalok."
Kinyitottam a szemem. Örültem, hogy csak álmodtam. A szívem hevesen dobogott. Nagyon megijedtem. Rosszul voltam. Nagyon gyengének éreztem magam. És meglepetésemre éreztem, hogy csorog az orrom. A kezemet a homlokomhoz tettem. Ó ne... Beteg vagyok. Meghűltem. Jaj ne... Beszaladtam a fürdőbe és hideg vízzel megmostam az arcom. Így már sokkal jobban éreztem magam. Lementem a nappaliban, de még pizsiben voltam. Finom tea illat csapta meg az orrom ahogy leértem az előtérben.
-Jó reggel! Hogy aludtál?-kérdezte Eleanor.
-Őszintén? Rosszul.-mondtam, és leültem az asztalhoz.
-Tessék?- csodálkozott. Én elmeséltem a rémálmomat ő pedig türelmesen hallgatott.
-De én nem tudom. Lehet az álom köze volt ahhoz, hogy a tegnap a mozi közben hívta Harry-t Taylor. Én meg nagyon megijedtem, hogy az a punkbarbie. De a nénéje. Aki Párizsban van.
-Nem nézel ki valami jól Emma.-tette a kezét a homlokomra. -Lázas vagy.
-Jól vagyok.- szipogtam.
-Gyere fel a szobádba, és feküdj le. Pihenned kell. -mondta, miközben felmentünk a lépcsőn, a telefonját pöcögtette. Biztos valakivel sms-zett. Lefeküdtem az ágyba. Unatkoztam. Így elmerengtem a gondolataimban. Kellene beszéljek Liam-vel. Nagyon sürgősen.
-Szia Liam. Hogy vagy?-kérdeztem.
-Hello Emma. Jól vagyok. Te?
-Jól...khm...jól vagyok.
-Biztos?
-Csak egy kissebb hűlés. Nem gond.- mentegetőztem.
-Pillanat mert elmegyek hozzád.
-Oké. De hiába mondtam, mert már letette. Milyen jó, hogy legalább a kapcsolatunk szoros és jó barátok vagyunk. Kopogtak. Elsőnek Liam jött be, és utána Danielle, Niall, Zayn, Louis, Eleanor, és...és Harry. Úristen! De én olyan pocsék vagyok. És...ááá mindegy.
-Sziasztok- integettem boldogan, mert örültem, hogy eljöttek.
-Hogy érzed magad? -ült le mellém Liam.
-Elég jól- mondtam- beszélhetnék négy szem közt?
-Igen, persze. Srácok, magunkra hagynátok egy kicsit.
-Oké.-mondták és kimentek. Liam rám nézett és várta, hogy mondjam el amit akartam.
-Hát... azt akartam mondani, hogy... Na szóval...-dadogtam- Lehetséges, hogy testvérek vagyunk?
-Tessék? Mármint mi ketten testvérek? Nem tudom. Honnan gondolod?
-Emma Payne vagyok. Eddig is úgy gondoltam, hogy azok vagyunk, de nem mertem mondani. És ha akarod... akkor csinálunk véranalízist? Hogy tudjuk meg... ha már ez a sejtés felmerült bennem.
-Persze. Ezt feltétlen ki kell derítsük. Örülnék ha a testvérem lennél.-simogatta meg a karom.
-Én is.- mosolyogtam. Láttam, hogy Liam nagyon örül. Csillogtak a szemei.
-És hogy volt a randi?- kérdezte.
-Ó szerintem Harry elmesélte.- vágtam vissza.
-Igen, de szerettem volna hallani, hogy te mit mondsz erre.
-Szerintem jó volt. És remélem még lesz egy ilyen alkalom. Csak mindjárt itt az ősz, és kezdődik a suli. - sóhajtottam fel.
-Minden jó lesz.- mondta Liam. Ezek után még elbeszélgettünk a srácokkal. Egész estig itt voltak. Nyolckor mentek el. Örültem, hogy meglátogattak. Legalább nem volt olyan unalmas a délutánom. Szipogok, csorog az orrom, köhögök. Eleanor egy halom gyógyszert hozott be a szobámba. Bleah... Utálom ha beteg vagyok, de szerintem nincs aki szereti. Mindegy. Megegyeztünk Liam-vel, hogy miután helyrejövök, elmegyünk, csinálunk véranalízist és kiderűl, hogy testvérem vagy nem. De én remélem, hogy igen. És egy pár szót Harry-ről is. Ma is nagyon aranyos volt mint mindig. Jól esett, hogy a randi után láthattam is, de betegen? Mindegy. Meg vagyok hűlve. Elnéző nekem a piros kifújt orr, a lázas fej és a szipogás. A pillangók? Hát még mindig ott laknak a gyomromban. És remélem, hogy az álmom soha, de soha nem válik valóra. De ne történjen meg senkivel. Mert ha elveszítem azt akit szeretek, akkor én egy senki vagyok. Egy senki...
5. ~Randi~
2012. márc. 8. 20:20 - írta Dorothy97Sziasztok!
Jó olvasást a 4. részhez és ne felejts el komenntelni.
Dóri<3

***Emma***
Valahogy túléltem az éjszakát. Alig tudtam elaludni. Hát vajon miért? De végre itt a reggel és eljött az a nap, hogy elmegyek Harry-vel moziba. Egész nap ez járt a fejemben, hogy milyen lehet egy délutánt vele tölteni. De nemsokára kiderül. Egy reggeli után elbeszélgettünk Eleanor-val.
-Azt mondta hatra jön hozzám és elmegyünk moziba.-mosolyogtam.
-Ó Emma annyira örülök neked. Végre beteljesül az álmod.-mondta, és látszott rajta, hogy nagyon el van ragadtatva azzal, hogy randira hívott Harry.
-Igen. Remélem minden jó lesz. Alig várom- ránéztem az órára- óóó még van öt óra, vagyis négy ha beleszámoljuk azt is, hogy tusolni kell és még felöltözni. Mit csinálok addig? Megőrülök. -mondtam.
-Gyere válasszuk ki azt a ruhát ami jó lenne a randira- húzott fel a kanapéról, és felmentünk szobámba. A szekrényebben kutattam, ki-ki vettem egy ruhát, magam elé tettem és Eleanor felé fordultam, hogy kérjem ki a véleményét. Nem hiába modell, ért a divathoz. Két óra tétovázás után kiválasztottuk a legszebb darabot.
-Oké, most már a két órát sokkal könnyebben el lehet tölteni.- sóhajtottam.
-Az biztos. Meglátod, hogy milyen hamar eltelik az idő- mondta. - Ööö segítesz megírjak egy kérvényt az egyik céghez, mert értesítettek, hogy van szabad állás.
-Persze.-mosolyogtam és Eleanor hozta is a notebookját, hogy írjuk meg a kérvényt. Hamar eltelt az idő, már fél öt volt mikor befejeztük. Mentem zuhanyozni, átöltözni és el is készültem a szép napra. Lent a nappaliba beszélgettünk Eleanor-val amikor valaki csengetett. Nem kellett nagyon gondolkozzak, mivel tudtam, hogy Harry. Boldogan kinyitottam az ajtót.
-Szia. Jól nézel ki.-mondta Harry.
-Szia. Köszönöm.-mosolyogtam, és csak mosolyogtam... Te jó ég! Bókolt.
-Mehetünk?
-Igen. Szia Eleanor, majd beszélünk.- mondtam.
-Sziasztok! Jó szórakozást!- integetett.
-Köszi.-válaszoltam, és el is indultunk. Elmentünk a közponba az egyik moziba és mikor odaértünk megkérdeztem, hogy mit nézünk.
-Amit akarsz- mondta mosolyogva.
-Nem tudom. Válasszuk azt ami a premier.-mutattam a plakátra.
-Oké. Valamit kérsz inni vagy enni?-mosolygott rám. Ó az a gyönyörű mosoly. Egy kólával bementünk a terembe, leültünk egymás mellé és vártuk a filmet.
-Egyszer voltunk itt a srácokkal, és képzel, hogy Louis hozta Kevint is. Volt egy nő aki rászólt. Zayn hozott egy extra adag PopCorn-t és Louis hirtelen megállt és Zayn nekiment. Kiömlött az egész PopCorn.-röhögtünk.
-És nem volt gond, hogy kiöntöttétek a PopCorn-t?-kérdeztem.
-Nem, dehogy. Na kezdődik a film.
A fények lekapcsolódtak és a nagy vásznon kivetítették a filmet. Elővettem a telefonom, lecsendesítettem és az ölembe tettem, hogy lássam ha valaki keres. Harry is elővette a telefonját, mintha hívná valaki, de nem hívta senki, hanem ő az üdítőtartóba tette. Halkan elnevettem magam. A film elkezdődött és hirtelen hevesen dobogni kezdett a szívem amikor Harry a vállamra tette a karját. Olyan nagy boldogság öntött el, mint még soha. Vagyis akkor amikor megláttam legelőször. De Harry telefonja villogni kezdett. Ó ne. Jól látom? Ez Taylor...Taylor hívja Harry-t? Jó, hogy róla mostanában nem hallottam semmit, és olyan jó volt minden. Miért kell elrontsa a kedvem? Hát azért, mert őt boldogítja ha én szenvedek, nem?Hát köszönöm...Összeszorított szívvel néztem a telefonra. Nem bírtam figyelni ahogy villog a képernyő. Randizom Harry-vel és Taylor meg Harry-t keresi. Miért?
-Kifogyott az üdítőm. Megyek veszek egyet.- mondtam, de éppeg, hogy össze nem törtem.
-Majd megyek én.- ajánlotta fel Harry.
-Nem. Megyek én.- mondtam, és kimentem. Az előtérben idegességemben egy extra adag kólát vettem amit meg is ittam. Szomorú voltam. Kitört belőlem a sírás. A filmnek vége volt és Harry kijött a teremből.
-Miért sírsz?-sietett hozzám és átkarolt. Egy normál helyzetben ez nagyon romantikus lett volna.
-Semmi.-töröltem meg az arcom.
-Emma, mi a baj? Miért sírsz?-aggódott Harry
-Lehet eljöttem veled egy ,,randira"-rajzoltam a levegőbe az idézőjelet- de azért rosszul esett, hogy az a punkbarbie Taylor hív téged.
-Nem értem miért rakod idézőjelbe a randi szót, mert ez egy randi. És mi a gond Taylor-vel? Ha arra a Taylor-re érted amelyik Danielle szülinapján volt akkor tévedsz.
-Tessék? Van még egy Taylor?-kérdeztem csodálkozva.
-A nénémet Taylornak hívják. Anyukám testvére Párizsban van,és divattervező.
-Ó...értem. Ne haragudj.- mondtam és teljesen elvörösödtem.
-Nem haragszom. Szóval...tetszett a mozi?-kérdezte.
-Igen. Nagyon tetszett.-mosolyogtam. Harry hazakisért. Útközben elmesélte, hogy mi történt az utóbbi turnén és mesélt a szüleiről.
-És neked milyen a viszonyod a szüleiddel?-kérdezte.
-Nos, az a helyzet, hogy tíz éves korom óta a nagyszüleim neveltek. Ők úgy mondták meghaltak.
-Nagyon sajnálom.- mondta.
-De egy dolog azért mégis érdekes. A családnevem nekem is Payne, mint Liam-nek. Ezen elgondolkoztam régebben is, hogy vajon rokon vagyok Liam-vel.
-Hát nem tudom, de azért megér egy próbálkozást.. Derítsük ki. Lehet Liam és te testvérek vagytok.
-Nem tudom. Lehet. Majd beszélek holnap vele, és ha ő akarja, csinálunk vizsgálatokat és összehasonlítjuk az eredményeket.- mondtam, de már a házhoz értünk, szóval búcsúzunk.
-Jó ötlet.És...tetszett a mai délután?-kérdezte.
-Igen-mosolyogtam boldogan.
-Talán még elmegyünk valahova.Mégegyszer.
-Hát oké. Jó éjt.- mondtam.Wow, tetszett a mai este. És azt akarja, hogy elmenjünk máskor is valahova. Ez jó dolog.
-Neked is.- mondta. Megfogta a kezem és megcsókolt. Úgy visszaforgatnám az időt, hogy újra megtörténjen. Életem legszebb pillanata. Harry kissé eltávolodott tőlem majd a szemembe nézett.
-Szép álmokat.-mondta.
-Neked is.- vigyorogtam, és biztos elpirultam. Bementem a házba és lehuppantam a kanapéra.
-Na milyen volt az első randi?
-Nagyszerű... Harrynek tetszek. Igazán kedvel. Ez ma kiderűlt.
-Ez biztos.
-És képzeld, megcsókolt.
-Tessék? Te tudod, hogy ez nagyon jó jel? Ha első randi végén megcsókol akkor igazán szeret.
-Hűűű...Komoly?- kérdeztem teljesen ledöbbenve.
-Igen. Vigyázz, hogy ne veszítsd el, mert ő nem akár milyen személy.
-Tudom. Nos, én akkor megyek aludni. Jó éjt.-köszöntem el.
-Szép álmokat!
-Neked is!- köszöntem el és mosolyogva felmentem a lépcsőn.
Nagyon hamar eltelt ez a nap. Bárcsak több időt tölthetnék vele. Lefeküdtem az ágyba azzal a gondolattal, hogy az ,,álmom beteljesült". Remélem holnap találkozunk, vagy legalább felhív. Sokszor a szerelem boldoggá tesz, de van mikor a szerelemeben szenvedsz. Melyik az én helyzetem?
4. ~Miért???~
2012. márc. 2. 20:26 - írta Dorothy97Sziasztok!
Egy hosszú hét után itt a friss.*-* Remélem tetszeni fog, és előre sajnálom, hogy ilyen sokat késtem.:( Jó olvasást!:)
Dóri<3

***Emma***
Életem legrosszabb napja. Illetve nem tudom ezt mondani, hiszen fogalmam sincs semmiről. Szóval mindent az elejétől. Reggel még minden rendben volt. Zuhanyoztam , reggeliztem meg néztem tévét. De már délután 2 óra volt és még Eleanor nem is jött ki a szobájából pedig együtt szoktunk reggelizni. Bekopogtam a szoba ajton de se nem egy ,,nyitva” vagy egy ,,pillanat jövök” se hangzott el. Fura volt a helyzet. Vajon mi történhetett? Összevesztek Louis-val? Nem tudhattam, de kissé aggódtam. Gondoltam még várok egy kicsit. Igen, de az a helyzet, hogy csak gondoltam. Megragadtam a kilincset és bementem. Na persze, Eleanor bújta a laptopját.
-Szia. Miért nem jöttél ki? Nem is reggeliztél?!-kérdeztem meg.
-Ó...Szia. Nem vagyok éhes. Majd eszek. Most kelltem fel.-mondta, de én kissé elcsodálkoztam.
-Azt hittem valami gond van- léptem közelebb hozzá.
-Nincs. Csak későn feküdtem le. Nem tudtam aludni.
-Huh...megnyugodtam.Azt hittem történt valami. Jössz ki sétálni?-kérdeztem.
-Nem. Bocsi, de nincs kedvem- nem vettem észre, hogy most szomorú. Inkább olyan semleges arckifejezése volt.
-Oké. Akkor felhívom Danielle-t.-mosolyodtam el. Kimentem és elővettem a telefonom. Felhívtam, de nem válaszolt. ,,Szia! Most foglalt vagyok. Léci hagyj egy üzenetet!” mondat jött be. Hát mit is mondhattam. Hogy ,, hívj vissza” ? Mindegy, inkább felhívom az unokatestvérem. Cseng, cseng, és cseng ... de nem válaszol. Óóó Niall mit csinálsz a telefonoddal, hogy nem veszed fel??? Akkor megprobáltam a többieket, de nem válaszolnak. Hívtam ezerszer. Mit csinálnak? Miért nem veszik fel? Megharagudtak? De a teganpi nap olyan jó volt. Filmet néztünk, meg olyan jól szórakoztunk. Mi történt? A föld biztos nem nyelte el őket. Ilyen szomorú volt a délutánom. Ezek után Emilyt is felhívtam de ő se válaszol. Eleanor jött le a lépcsőn. Mikor észrevette, hogy a kanapén ülök és a telefonomat fogva sírok, odasietett hozzám.
-Mi a baj??? Mi történt???- kérdezte miközben átölelt.
-Nem válaszol senki telefonon.-mondtam szipogva egy kis idő után miután már levegőt is kaptam.
-Ki???-kérdezte Eleanor.
-Se Emily, se Niall, se Zayn,se Louis, se Liam, se Danielle és...és ennyi. Harry-t nem mertem felhívni.-mondtam.
-Liam és Danielle lehet ketten vannak valahol. Zayn elment a testvéréhez. Louis és Zayn elmentek a Burger King-be, hogy ne maradjanak magukba. És Emily-nek edzése van, nem? –magyarázta el Eleanor, hogy ki, hol van.
-Igen.De ilyenkor már szokott írni nekem- mondtam.
De én nem bírom ki nélkülük. Ha én nem röhögök az unokatestvérem és Louis viccein. Ha nem láthatom Harry-t minden nap. Mi értelme van az egésznek ha nincsenek itt a barátaim??? De nem szokták lezárni a telefont.
-Ne félj. Nincs semmi gond, ez biztos.-nyugtatott meg Eleanor.
-Kérlek hozdd ide a notebook-om és segíts.-utasítottam Eleanort. Már előre tudtam mit teszek.
-From: London , To: Los Angeles(LAX)- írtam be egy repüéőjegy foglaló oldalon. A minél hamarábbi gépet amit kaptam az a holnapi. Dél 12 órakor. Gondolkodás nélkül, lefoglaltam.
-Mit csinálsz?-kérdezte Eleanor egy magasabb hangnemben.
-Elutazom nagyiékhoz. Úgy is holnap szülinapom van, és elmegyek meglátogatom őket.
-Miért? Ne menj! Mi lesz velem?-hajtotta le a fejét szomorúan.
-Elmegyek egy hétre és visszajövök.-mondtam komolyan. De Eleanor azonnal felállt és bement a szobájába. Szuper. Most ő is megharagudott. Holnap elmegyek. Igaz nem tudok meglenni nélkülük. De ha itt vagyok még jobban fáj, hogy nem válaszoltak, ami azt jelenti nem vesznek figyelembe. Inkább bepakolok és lefekszem. Igaz még 5 ora van, de szükségem van alvásra.
Másnap:
***Emma***
Reggel felkelltem azzal a gondolattal, hogy :,, Boldog Szülinapot, Emma! Hurrá de szép nap!” (persze nem vidám hangsullyal)... zuhanyoztam és a reggeli után el is indultam. Taxival mentem a repülőtérre. Hirtelen nagy fájdalmat éreztem. Szerintem nem eggyértelmű, hogy egy mozis nap után a srácok/csajok telefonra nem válaszolnak. És pont szülinapom előtti napon. Miért??? Ez szándékos???
Már a reptérre értem. Fogtam a böröndöm és mentem kivenni a jegyem, de ezelőtt meghallottam, hogy kiállt valaki:
-Emma!-a szívem hevesen dobogott, a lábom remegett, és mikor megfordultam Harry-t láttam felém szaladni, utánna Liam, Zayn, Louis és Niall, az én kis szöszi uncsim'. Harry megállt elöttem, kábé 2 centire és a szemembe nézett.- Hol van az eszed, Emma? Mi járt a fejedben mikor megnyomtad az entert, és lefoglaltál egy repülőjegyet? Mondd miért?
-Ezt a kérdést tettem fel én is. Miért nem válaszoltatok telefonon. Azt hittem megharagudtatok rám.-néztem a többi srácra és észrevettem, hogy Danielle, Emily és Eleanor is ideért.
-Talán később megérted. De nem mehetsz el most és ma. Hiszen a születésnapod... Boldog szülinapot.-nézett mélyen a szememben. Jaj ne. Az én kedves barátaim már megint felébredtek. A drága pillangók amik utoljára a film estéjén ébredtek fel, mikor mellette ültem. De én nem tudtam ellenálni. A szép szem, és a göndör haja. És amilyen közel volt azt hittem, hogy abban a pillanatban elájulok.
-Köszönöm.-mondtam mosolyogva.
-Akkor mész, vagy jössz velünk haza?-kérdezte, de ki mondhat nemet egy ilyen személynek.Szóval az egész egy félreértés volt? Lehet. De válaszolnom kelletett.
-Nekem van egy kis dolgom-mondtam és a pulthoz álltam, hogy mondjam le a foglalást. Miután lemondtam, megfordúltam és még mindig ott álltak. Odamentem hozzájuk. -Akkor megyünk?-néztem mélyen Harry szemében, és ő elmosolyodott(Úristen milyen szép a mosolya, de ezt milliószor elmondom amikor meglátom, mindegy) a többiek pedig egy,, igent” meg egy ,,hurrát” mondtak. Danielle odajött hozzám megölelni, és ugyanígy tett Eleanor, Niall, Zayn,Louis és Emily. Én Harry mellett mentem, az ajtó felé.
-Add csak a böröndöd, viszem én.-mondta Harry és odaadtam neki. De kedves, és aranyos és... holnapig sorolhatnám a jó tulajdonságait...
Beültünk a kocsiba és hazamentünk. Mikor a házunkhoz értünk Harry megfogta a karom mielőtt kiszálok a kocsiból és visszahúzott -Mit szolnál, miután átöltözöl átjöjj hozzánk?-kérdezte Harry.
-Persze, átmegyek.-mondtam, és most elengedte a karom. Te jó ég azt elhívott hozzájuk. Gyorsan átöltöztem és elmentem a srácokhoz. Kopogtam, és Danielle állt az ajtóban.
-Szia, gyere be.-nyitotta ki az ajtót. Bementem és meglepetésemre mindenki felugrott, valaki a kanapé mögül, valaki a szekrény mellől, valaki a konyhapult mögűl és azt kiáltva, hogy:,,Boldog Szülinapot!”
-Óóó köszönöm szépen, ez igazán nagy meglepetés!-olyan boldog voltam, majdnem sírtam. Szóval ezért nem válaszoltak. Meglepetés party-t szerveztek. Most már értem.
-Gyere mutassak valamit -hívott Danielle be a szobába és megláttam az ajándékokat.
-Óóó köszönöm szépen.-mosolyogtam.
-Boldog Szülinapot!-mondta Danielle és megölelt.
-Köszönöm.-és mentünk is ki, hiszen kell enni tortát.
-És ez a dal szóljon az ünnepeltnek: Happy Birthday to you...- akkora boldogságot éreztem, hogy az leírhatatlan. A srácok elénekelték nekem a Boldog Szülinapot.-Isten éltessen sokáig és légy boldog!- mondta Harry, én meg csak azt mondtam magamban, hogy akkor leszek boldog, ha vele leszek. Elfújtam a gyertyákat, és kívántam valamit. Az a valami a boldogság. És a boldogság az Ő.
Majd felmentem a színpadra és megköszöntem az ajándékokat, a party-t meg mindent, és ezután mehetett maximumon a zene. Szoval akkor Up All Night. Kimentem a kertben és leültem a padra.
-Szia. Mit csinálsz?-kérdezte Liam, odajött hozzám és leült mellém.
-Kijöttem egy kicsit a kertbe.-mondtam neki.
-Miért akartál elmenni?-kérdezte.
-Azt hittem, megharagudtatok. És én nélkületek egy senki vagyok. Nem akartam magamba lenni, ezért elakartam menni nagyiékhoz.
-De nem haragudtunk meg. Rád nem lehet. De szerintem boldog vagy nem?-kérdezte.
-Nem igazán-mondtam-, de benned megbízok, és gondolom elmondhatom.-mély levegőt szívtam és nyeltem egy nagyot azután elmondtam-Tetszik nekem Harry.-igaz kicsit hazudtam de nem akartam azt mondani, hogy ,,fülig szerelmes vagyok belé".
-Tudom.-mondta Liam.
-Tessék?
-Ismerlek Emma.De tudd, hogy ő is kedvel.-mondta Liam mosolyogva, de ő mindig mosolyog és jókedvű.
-Igen? Komolyan?-kérdeztem csodálkozva. Te jó ég! Tetszek neki?
-Komolyan. Na megyek be, jössz?-kérdezte.
-Igen.-álltam fel a padról és mentem is be. Nagyon jó buli volt. Jól éreztem magam. Táncoltunk, szórakoztunk és megtudtam hogy tetszek Harrynek. Hűűű, hát ez nem semmi.
-Megyek haza- szóltam mindenkinek így általánosan mikor már mindenki elment és csak mi maradtunk.
-Elkisérlek-szólt Harry
-Oké-mondtam óriási vigyorral, hiszen olyan boldog voltam. Útközben elég csendesek voltunk míg meg nem szólalt Harry.
-Igaz Niall unokatestvére vagy, de szeretnélek jobban megismerni... El szeretnél jönni velem moziba?- kérdezte.
-Tényleg? Hát jól hangzik. Örülnék ha elmennék.-mi mást mondthattam volna. Normális, hogy elmegyek, ha nemet mondanék akkor ... hát nemnormális lennék és megbánnám az biztos.
-Én is. Akkor holnap megfelel?-kérdezte, mikor már az ajtóhoz értünk. Persze, hogy azt mondtam ,,igen”.- Akkor eljövök hozzád 7-re.
-Oké. Szia. Köszi, hogy elkisértél és jó éjt.-mondtam.
-Jó éjt – és adott egy puszit az arcomra. Én meg azt hiszem elpirultam. Bementem a házban, felmentem a szobába és lehuppantam az ágyamban. Te jó ég, tetszek neki, és adott puszit, és elénekelték a Boldog Szülinapot. Hűűű, ennél jobb Szülinapom nem volt. Holnap pedig mozi Harryvel. Alig várom. Ez akkor randinak számít vagy nem ? Ha igen, ha nem, nagyon várom a holnapot.
3. ~Film~
2012. febr. 27. 18:27 - írta Dorothy97Sziasztok!
Igaz azt mondtam, hogy csak hétvégén lesz rész. De ma mégis feltöltöttem. Mivel zsúfolt a napom, a 4. rész majd csak hétvégén lesz. Jó olvasást!
Dóri<3

***Eleanor***
Akkora szuper boldogsággal ébredtem, hogy az nem igaz. Lementem reggelizni majd, lefeküdtem a kanapéba és bekapcsoltam a TV-t. Igaz nem sok érdekes műsor volt de kapcsolgattam eggyik csatornáról a másikra.
-Jó reggelt.Mi újság?-köszönt Emma.
-Neked is jó reggelt. Hát TV-zek de nincs semmi jó műsor.Az RTL klubbon Hupikék törpikék, meg ilyen mesék vannak,de nem érdekes- álltam fel és kikapcsoltam.-Veled?
-Jól vagyok. Jösz velem vásárolni?-kérdezte Emma.
-Szivesen elmegyek- bólogattam. Így sincs semmi tervem mára, ugyhogy miért nem menjek.Felszaladtam a lépcsőn, be a szobámba, hogy átöltözzek. Sokat hezitáltam, hogy egy piros pulcsi vagy fehéret vegyek. Nagy dillémában voltam, hogy melyik kedvenc blúzom vegyem a kék csőfarmerrel, de végül a fehéret vettem. Ígyis szép idő van. Májusban szerintem megfelelőbb a fehér.- Kész vagyok.-léptem le a nappaliba. Az Emma kocsijával mentünk a Supermarket-be. Vettünk egy kosarat és bementünk. Ahogy láttam Emma csak chips-et, ropit, üdítőt, és PopCorn-t vett amit ki lehet pattogtatni mikróhullámsütőbe.Kiváncsi voltam miért, de mielőtt megkérdeztem volna csergett a telefonom. A képernyőn Louis képe jelent meg. Kissé elállt a lélegzetem.Lassan megnyomtam a zöld gombot és felvettem a telefont.
-Szia Louis.
-Szia, hogy vagy? Mi újság?
-Emmával vásárolunk.Veled?
-Én a srácokkal vagyok. Azt akartam kérdezni, hogy szabad vagy ma délután?
-Igen. Nincs semmilyen különös programom- mosolyogtam, igaz, hogy telefonon keresztül nem látja de nem baj...
-Eljönnél velem ma moziba?
-Hát persze. Hogyne.- akkora hyper boldogságot éreztem, hogy az leírhatatlan.
-Rendben. Nállad leszek hatkor. Puszillak. Szia.
-Én is. Szia.-tettem le a telefont és mosolyogva Emmához fordultam.- Moziba megyek Louis-sal.
-Hű...ez nagyszerű.-mondta Emma.
-De lesz valami ma?- kérdeztem, célozva a sok édességre, ropira és üdítőre.
- Filmet nézünk nállunk a srácokkal.-de kisse félénken mondta, biztos sajnálja, hogy nem lehetek vele, de mégis örűl hogy Louis-sal mozizok.
-Gondoltam-mosolyogtam.Segítettem Emmának összepakolni amit vásároltunk és hazamentünk. Kipakoltunk, majd Emmához álltam- Szerinted öltözzek át vagy így jól leszek?-kérdeztem tőle.
-Szerintem szép vagy, de mivel randi van, öltözz fel csinosan.
-Oké, felveszem a kedvenc ruhámat. Tavasz van és az megfelelő.-mosolyogtam,és csak mosolyogtam. Tegnaptól másegyebet nem csináltam. Elmentem tusolni, megszárítottam a hajam, majd felvettem a szép, kedvenc ruhám, belenéztem a tükörbe:,,Alig vááárom a mozit” . Emma csodálkozva nézett.-Hűűű, elképesztőén csinos vagy.
-Kösziii-olyan boldog voltam, és örülök, hogy tetszik, mert nekem fontos az ő véleménye. Csengettek, de Emma nyitotta ki az ajtót.
-Hello.-jött be Louis.
-Szia, jó szórakozást.-mondta Emma.
-Köszönjük.- szinte egyszerre mondtuk Louissal.-Szia-integettem, ő meg folytatta a DVD keresést a film estére.
***Emma***
Nem kaptam semmi jó DVD-t. Kicsit ideges voltam.Csengettek. Te jo ég, és még nincs DVD-m. De mentem nyitni ajtót azért nem hagyhatom, hogy ott ácsorogjanak nem? Mégis én hívtam őket hozzám.
-Sziasztok.
-Szia-köszöntek.
-Van egy gond. Nem kaptam semilyen jó filmet.-mondtam nagy sajnálattal.- De vásároltam ropit, PopCorn-t és üdítőt.
-Van nekem filmem. Hoztam, gondoltam hátha megnézzük ezt is-mutatott a DVD-re - amellett amit te választottál, de akkor megnézzük csak ezt-szólt Emily.
-Huh, dejó. Azt hittem nem fogunk ma nézni semmit.-mondtam ki egy szusszra. Én Harry mellett ültem. Úristen. Annyira jó érzés volt mellette ülni.Jaj...Pillangók kezdenek felkeni. Lassan költöznek be a gyomromba.
Harry mellet Liam, mellette Niall, és a legvégén Zayn és Emily. Nem számítottam, hogy Emilynek horror filmje van de attól még jól telt az este.Louis és Eleanor a film végére érkeztek meg és a fiuk mentek is haza Louis-sal.
-Hogy telt?-kérdeztem Eleanort.
-Nagyon jól.-mosolygott.-Hogy volt a film?
-Hát én nem kaptam semilyen DVD-t, de Emily hozott horrort.-röhögtem el magam.-Képzeld, Harry mellett ültem.
-Igen?- csodálkozott.
-Beköltöztek a pillangók a gyomromba.-vigyorogtam.
-Szereted őt ugye?- kérdezte mosolyogva.
-Hát...Igen-mondtam ki bátran hiszen ő Eleanor, és a LB (legjobb barátnő).
-Igazán örülök.-ölelt meg.
-Én akkora ,,extra-boldogságot” érzek, hogy leírhatatlan.
-Elképzelem, mivel én is ,,extra-boldog” vagyok, ahogy te mondod.-felröhögtem mikor megismételte, hogy ,,extra-boldog”.
- Megyek is fel a szobámba aludni. Jó éjt.-indultam a lépcsőn fel..
-Megyek én is.-jött fel velem Eleanor. Jó nap volt . Mint mindeggyik eddig. Csak akkor lenne a legjobb nap, ha megtörténne amire várok. Harry. Mindig ő jár a fejemben, és a pillangók...Szeretem?
2. ~Békülés~
2012. febr. 25. 9:36 - írta Dorothy97Sziasztok! Jó olvasást a második részhez!
Dóri <3

***Emma***
Ahogy reggel felkeltem nem akartam bemenni Eleanorhoz. Inkább a nappaliban maradtam. Nem tudom elképzelni, hogy miért tette ezt Louis. Habár jól ismererm Taylort, már a gimiben is mindenkinek rosszat csinált . Mondjuk úgy, hogy ,, szerette megbántani az embereket, ez szórakoztatta”. Üzenet érkezett Louis-tól:
Louis üzenete: Szia Em. Hívtam Eleanort tegnap, de nem válaszolt, minden rendben? Miért mentetek el olyan hamar a buliról?
Ezek szerint nem vette észre Eleanort. De visszaírtam neki, hiszen a barátom, és méghozzá Niall is a barátja, aki az unokatestvérem. Igazán tartok a srácokhoz.
Emma üzenete: Szia. Eleanor nem érezte jól magát, ezért eljöttünk. De azt hiszem jobb lenne ha beszélnünk, ha nem akarod elveszíteni őt.
Arra gondoltam jobb lenne beszélni vele, mert tudom, hogy félreértés volt. Talán Taylor csókolta meg, Louis nem akarta. De jobb ha beszélek vele. Jött is válasz:
Louis üzenete: Hogy elveszítsem őt? Miről beszélsz? Rohanok hozzád, azonnal.
Szuper. Louis jön hozzám, a barátnője összetörve. De hogy mondom el neki (?) ami történt... Tudom! Nem fogok kertelni, elmondom ami van, és ha tudok, segítek, mert Louis nem ilyen, nem tenne ilyesmit. Csengettek. Biztos Louis jött.
-Szia, mi történt?-kapkodta a fejét, azt se tudta hova nézzen.
-Gyere be- mondtam , hátha húzom az időt egy kicsit, de úgyis mindenre sor kerül.-Arról van szó, hogy…khm…tehát, elmagyaráznád mi volt a tegnap?
-Jaj Em, ne tedd léci, hát Danielle szülinapja, te is ott voltál- mondta Louis , de én másra céloztam.
-Értem, de azon kívül???- próbáltam az arckifejezésemmel érzékeltetni a helyzetet, de nem sikerűlt.
-Mi más történhetett volna?-kérdezte Louis.
-Hát te és Taylor… ne tedd, hogy nem tudod miről van szó?!-kicsit felemeltem a hangom amitől még én is megíjedtem.
-Óó…hát igazából semmi, de azt hiszem tudom mit mondasz. Láttál???-kérdezte, de nagyon félénken és halkan.
-Hát…Eleanor látott.- mondtam ki nehezen.
-Jaj ne, ezért haragszik? Most mit csinálok?- üveges szemmeivel nézett rám ártatlanul.
-Nem tudom…De van egy tervem. Elmegyek Eleanorral a Pizza Hut-ba én meg ,,elmegyek a mosdóba”mondattal elhúzok, te addigra odaülsz hozzá és beszélsz vele.-én bólogattam, mivel tudtam, hogy jó terv, vagyis jobbat nem tudok.
-Rendben. Mint terv jó, de a megvalósítás?-kételkedett Louis.
-Jó lesz minden, menj készülj, mert megyek beszélek Eleanor-ral és küldök egy üzit amikor ott vagyunk.-biztosítottam Louist, hogy minden rendben lesz.
-Köszi mindent Em, igazi jó barát vagy.-nyomott egy puszit az arcomra, és indult is.
-Te is.-mosolyogtam vissza, közben becsuktam az ajtót.
Felmentem Eleanor szobájában. A földön sok zsepi szanaszét hevert, ő pedig a laptopját bujta.
-Szia, hogy vagy? –kérdeztem az ajtóban állva, de olyan fura volt a hangom, hogy még én se ismertem meg.
-Jól vagyok, tényleg.- próbált mosolyt varázsolni az arcára.
-Tudom, hogy nem vagy jól de nem űlhetsz bent a szobádban egész nap. Mit szolsz ha elmennék pizzázni? Mi ketten.-odaléptem az ágyához és leültem.
-Igazad van. Nem űlhetek itt tétlenűl. De elmegyek veled.- láttam rajta, hogy nincs jól, mégis mosolygott.
-Biztos?-kérdeztem, mert nem akartam, hogy eljöjjön ha nem is akar.
-Igen, megyek is öltözni.-állt fel az ágyból.
-Megyek én is-indultam az ajtó fele, de visszanéztem rá- egy esélyt mindenki megérdemel.
-Köszi mindent Emma. Legjobb barátnő vagy.-Jött hozzám és megölelt.
-Te is.-mentem ki. Örülök,hogy mindenkivel ennyire jól eggyezek. Érzem, hogy nem vagyok egyedűl. Sokat jelent ez nekem, hiszen elveszítettem a szüleim, mikor 10 éves voltam. És a nagyszüleimnél laktam míg fel nem nőttem. De most megtudok állni a lábamon. Sokat tanultam ebben az életben, és fogok. Az biztos.
Átöltöztem, majd az előszobában megvártam Eleanort. Már jött is le a lépcsőn.-Kész vagyok.Mehetünk.-nézett rám elég magabiztosan.
***Eleanor***
Igazán örültem, hogy elmehettem Emmával pizzázni, főleg a Pizza Hut-ba. Kissé szomorú voltam. Szeretem Louist, még most is, csak rosszul esett amit láttam. De Emma nagyon jó barátnő és örűltem, hogy így figyel rám.
-Foglalj helyet, de mielőtt rendelünk, elmegyek a mosdóba.-szólt hozzám Emma.
-Rendben.-ültem le egy ablak melleti asztalhoz.Egyszercsak megláttam az ajtón belépni Louist. Mit keres itt egy csokór rózsával, szépen felőltözve, és az az aranyos mosolya ami annyira elragadó. Hogy lehet egy ilyen személyt nem szeretni?!
-I know your heart been broken but don't you give up,
I'll be there yeah I know it to fix you with love- megállt melletem, ideadta a viragot és megpuszilt majd leült szembe velem. Én meg azt hiszem elpirultam -Szerintem ismered ezt a szöveget- mosolygott .
-Igen, a solód a Stand Up c. zenéből- most kissé komolyabban figyeltgem, mert eszembejutott Taylor és Ő. Jaj milyen nehéz kiverni ezt a képet az agyamból.
-Figyelj Eleanor, igazán sajnálom. Félreértés történt.Tudod milyen Taylor…én nem akartam.-hajtotta le a fejét.
-Tudom. És én is sajnálom, hogy beleestél Taylor manipulálásában- gondoltam jó, hogy így mondtam, mert ő tényleg ilyen. Manipulál, menő és beképzelt. Minden rossz.
-Megbocsájtasz?-nézett rám kutyaszemeivel. Ó azok a szép kutyaszemek, hogy meghalnák érte. De ami az igazság meglepődtem ettől a kérdéstől de mit tehettem. Ha kedvelem, tetszik, szeretem. Annyira vicces, cuki és aranyos. De vissza emlékeztem amit Emma mondott.-Igen.-törtem meg a csendet egy kis idő után.-Mindenkinek jár egy esély- néztem a szemébe, Louis felált, és leült mellém, aztán megcsókolt. Annyira vágytam erre. Mintha egy éve nem találkoztam volna vele. Nagyon jó érzés volt. Szerintem jobb így ha újra eggyütt vagyunk. Szeretem.
-Sziasztok.-jött Emma.
-Hello- integetett Louis.
-Ööö…én akkor megyek. Jó szórakozást.-szólt Emma és már el is ment. Így kettesben voltunk. Igaz nem rendeltünk végűl semmit a Pizza Hut-ból de ezután hazakisért Louis. Nem éreztem nagyobb boldogságot, mint most Louis-sal. Igazán aranyos volt ma.-Köszi hogy elkisértél.-mosolyogtam, majd megcsókoltam. Éreztem, hogy nem ő kéne megcsókoljon, hanem én. Különben is nem tudtam ellenállni. Ez akaratlanul jött, de mégis én akartam.
-Szia.-köszöntem Emmának ahogy beértem a házba.
-Hello, milyen volt ?-kérdezte Emma, de nagyon boldognak látszott.
-Eggyütt vagyunk.-mosolyogtam.
-Örülök nektek. Szerintem megérdemled Louist.- jött hozzám és megölelt.-Ő szeret téged.-mondta Emma, ami igazán jól esett. Ezután felmentem a szobámban egy almával és leültem az ágyba. Érkezett egy üzenet.
Louis üzenete: Jó éjt, szép álmokat, szivem –ahogy elolvastam elmosolyodtam. De aranyos. Visszaírtam, hogy ,,Neked is, szivem” és ezekután nagy vigyorral aludtam el. Az élet szép.
1. ~Buli~
2012. febr. 22. 18:21 - írta Dorothy97Sziasztok!
Itt is az első rész. Lehet rövid, de a lényeg ottvan*-*. Remélem tetszik.
Jó olvasást!
Dóri<3

Reggel azzal a gondolattal ébredtem, hogy ma buli van. Hatkor találkozunk a téren a srácokkal és elmegyünk egy jó diszkóba. Igaz nem vagyok egy nagy diszkó fan, de ez most kivétel lesz, hiszen Danielle szülinapja van, Liam barátnőjének.
Délben elhívtam Emilyt vásárolni. Elmentünk egy közeli plázában, hogy vegyünk ajándékot.
-Emma, nézd ezt a ruhát.Jol áll neki a kék. Szerintem vedd meg ezt.- mutatott Emily nekem egy virágmintás ruhát.
-Én arra gondoltam, hogy egy karkötőt veszek neki. Szereti a kiegészitőket.
-Jó ötlet, akkor megveszem én ezt a ruhát neki. Megyek is fizetni, várj meg és megyünk Clarie’s-be.-ott is hagyott engem, én leültem egy padra és megvártam őt.
Kaptam is egy nagyon aranyos karkötöt ami tetszeni fog neki. Hazamentem, hogy készüljek. Otthon kinyitottam a szekrényt, és az összes ruhát az ágyra hajítottam azzal a gondolattal,hogy:,,mit vegyek fel(?)’’. Végül egy másfélórás turkálásban megkaptam a megfelelő ruhát. A többit visszatettem a szekrényben, majd tusolni indultam. Gyorsan megszárítottam a hajam, felöltöztem, és indultam is.
A bulin:
-Sziasztok, örülök,hogy jöttetek- lépett hozzánk Louis, mi visszaköszöntünk és egyenesen Danielle-hez indultunk.
-Boldog Szülinapot!-adtuk oda az ajándékot.
-Ó...köszönöm szépen.-elvette az ajándékot adott két puszit, és belekukkintott az ajándékzacskóba.-Emma, nagyon szép, köszönöm. És ez a ruha, nagyon csinos.
-Isten éltessen sokáig.
...
-Louis, bocsi de sürgősen kell beszélnem veled- jelent meg egy csaj, akinek fekete bakkancsa volt, mini szoknyája szakadt harisnyával, fehér egyszerű írásos polóval ami mégis menő volt és egy nagyon szép sminkkel. Mintha Avril lenne.
-Jövök azonnal, oké?- szolt Lou és el is ment.
-Ő ki???-kérdezte Emily.
-Taylor, egy beképzelt csaj, aki az eggyik legmenőbb a gimiben- forgatta a szemeit Danielle. Nem tudom én miért nem szólaltam meg, de egyszerűen lefagytam.
-Megyek üditőért, mindjárt jövök, várjatok meg jó?
-Oké Eleanor- néztem utánna de nem tünt valami rendben. Hát mi legyen rendben, mikor épp egy csaj,és nem akármilyen csaj hívta el a barátját dumálni.
15 perc se telt el, Eleanor jött, visszafolytott sírással.
-Mi történt???- szaladtam Eleanor-hoz.
-Lou-is....és....Tay-lor....-mondta ki nehezen.
-Tessék??? Biztos, hogy ő volt???
-Igen...- szakadt ki belőle a sírás.
-Srácok ne haragudjatok de mi megyünk.
-Megyünk mi is.
-Nem. Maradjatok csak, jó szórakozást.- vettem a táskám és mentünk ki a teremből. Eleanor nagyon összevolt törve. Szegényt, nagyon sajnáltam. Hazakisértem és miután egy teát készitettem neki azt tanácsoltam feküdjön le és pihenje ki magát, és majd reggel ha felkell hívjon fel.
